Újabb vulkánkitörések várhatóak Izlandon.
A geológusok és vulkanológusok arra figyelmeztetnek, hogy az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése és az azzal járó káosz csak a kezdet. Izlandon, a szigetország földrajzi helyzetéből fakadóan magas a vulkanikus aktivitás. A szakértők azzal számolnak, hogy a közeljövőben olyan nagyságú vulkánkitörések is várhatóak, amelyek akár a föld klímájára is hatással lehetnek.
Izland az Észak-amerikai és az Eurázsiai tektonikus lemezek határán fekszik. A két lemez folyamatosan távolodik egymástól, így utat adva a mélyről feltörő olvadt kőzeteknek. Ennek a folyamatnak, a hatása a gyakori vulkanikus aktivitás.
A vulkánkitöréseknek elsősorban nem geológiai, hanem meteorológiai következményei lehetnek. A kitörésekkor a levegőbe kerülő hamu és kén-dioxid hatására kevesebb napfény érheti el a föld felszínét, ami csökkentheti a föld átlaghőmérsékletét. Alan Robock, a New Jersey-i Rutgers Egyetem kutatója szerint az Eyjafjallajökull kitörése még nem okoz komoly változásokat az éghajlatban. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja azt, hogy a közeljövőben bekövetkezik olyan vulkánkitörés, ami klímaváltozáshoz vezethet. Dr. Karátson Dávid vulkanológus szerint, a mostani aktivitás mellett, a következő tíz évben 3-4 nagy vulkánkitörésre lehet számítani.
A szakértők sem tudják pontosan meghatározni, mikorra várható a következő izlandi vulkánkitörés. Több kutató arra figyelmeztet, hogy el kell kerülni a pánikkeltést. A kitörések idejét előrejelző olyan kifejezések mint "bármikor", "közeljövőben" vagy "akármelyik pillanatban", földtörténeti mércével értendők. Ez nem azt jelenti, hogy holnap történik, hanem azt, hogy néhány éven belül jó eséllyel bekövetkezhet az eddigi tapasztalatok alapján - hangsúlyozta Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék vezetője.
A vulkánkitörés pontos helyét néhány órával a bekövetkezése előtt, előre lehet jelezni. A kutatók szeizmográfokkal és GPS jeladókkal figyelik a vulkánok környékét. Ezekkel mérik a talajszint emelkedését és követik nyomon a föld felszín alatti nyomás mértékét és irányát. Dr. Karátson Dávid elmondta, hogy a kutatók már februárban jelezték a szeizmológiai aktivitást az Eyjafjallajökull és a Katla közti nyereg alatt.
A szakértők szerint a legvalószínűbb az, hogy a Katla vulkán fog legközelebb kitörni. A Katlát több magma csatorna köti össze az Eyjafjallajökull tűzhányóval, és a megfigyelések alapján párban szoktak kitörni. 1612-ben egyszerre törtek ki, valamint 1821-ben az Eyjafjallajökull aktivizálódása után két évvel a Katla is kitört.
A Katla utoljára 1918-ban volt aktív. Akkor 1 köbkilométernyi vulkáni anyagot juttatott a felszínre. Az Eyjafjallajökull a múlt heti kitörésekor ennek körülbelül egy tizedét produkálta. Dr. Harangi Szabolcs elmondta, hogy már 1999-ben aktivizálódott a Katla, amikor magma feláramlást észleltek a térségben. Ugyanakkor az izlandi tudósok számításai szerint 1999 és 2004 között 0,01 köbkilométernyi magma került a felszín közelébe. Ez a mennyiség jóval az 1918-ban felszínre került alatt van. Dr. Harangi Szabolcs véleménye azonban az, hogy a magmafeláramlás megkönnyítheti további kőzetolvadék utánpótlását és felgyorsíthatja a kitörési folyamatokat.
Két további vulkánról feltételezhető, hogy ki fog törni az elkövetkező években. Ezek a Hekla és a Grímsvötn. A kutatók azonban egyetértenek abban, hogy ezen vulkánok kitörésének esélyét csökkenti az, hogy a Hekla 2000-ben, a Grímsvötn pedig 2004-ben már kitört. Bár a Katla 1955-ben és 1999-ben is produkált egy-egy jég alatti kitörést, a tudósok szerint ezek csak az aktivizálódás jelei voltak.
Izlandi tűzhányónak utoljára 1783-ban volt hatása a föld éghajlataira. A Laki nevű vulkán kitörése után, hosszú távon csökkent a globális átlaghőmérséklet és megváltoztak a monszunáramlások. Az így fellépő szárasság következtében éhezés tört ki Egyiptomban és Indiában.
A vulkánkitörések klímára gyakorolt hatására van példa a 20. század végéről is. 1991-ben tört ki a fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán, ami néhány hónapra 0,5 - 0,7 Celsius-fokkal csökkentette a föld átlaghőmérsékletét.
„A Pinatubo húsz megatonna törmeléket lövellt ki magából, az Eyjafjallajökull eddig kevesebb mint egy század megatonnát” - írta egy cikkében Alan Robock. A hosszútávú előrejelzések azonban nyugtalanságra adhatnak okot. Thorvaldur Thordarson, az Edinburgh-i Egyetem izlandi vulkánokra szakosodott kutatója szerint 50-80 évenként váltják egymást Izlandon a vulkanikusan aktív és passzív időszakok. Számításai szerint az 1999-ben kezdődött aktív időszak közel 60 évig fog tartani. A folyamat tetőzését, azaz a legtöbb vulkánkitörést pedig 2030 és 2040 közé jósolja.
Tréber Tibor
