Miniszterelnöki megbízott fogja vizsgálni a véres tömegoszlatást
Balsai István miniszterelnöki megbízottként fogja vezetni azt a bizottságot, ami a 2006-os tömegoszlatás kivizsgálására alakul - jelentette be Orbán Viktor leendő miniszterelnök, a Fidesz-KDNP frakciószövetség alapuló ülésén. A bejelentésre két nappal az után került sor, hogy a leendő belügyminiszter, Pintér Sándor újságírói kérdésre azt válaszolta: nem gondolja, hogy Gergényi Péter törvénytelenül járt volna el 2006-ban. Ugyanakkor hozzátette, hogy az ügyészség feladata megállapítani, a volt rendőrfőkapitány felelősségét a 2006-os zavargások idején alkalmazott túlzott rendőri erőszakban.
Pintér Sándor, mint leendő belügyminiszter bemutatását követően, a Lehet más a politika és a Jobbik is aggodalmainak adott hangot. Rámutattak arra, hogy elmaradhat nem csak a 2006-os eseményekkel kapcsolatos, de az azt megelőző rendőri jogsértések kivizsgálása is. Korábban ugyanis Pintér Sándor és a 2006-os zavargások idején budapesti rendőrfőkapitányként dolgozó Gergényi Péter, üzlettársak voltak.
2006-ban, az öszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően, tüntetések kezdődtek. Szeptember 18-án éjszaka a tüntetők egy csoportja megostromolta a Magyar Televízió székházát. A helyszínre vezényelt rendőrök nem tudták megvédeni az épületet. Továbbá Szima Judit alezredes, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkára egy interjúban elmondta, hogy szerinte a tömegoszlatás közben jogsértés is történt.
2006 október 23-án, az 1956-os forradalom kitörésének 50. évfordulójára bejelentett megemlékezések mellett, be nem jelentett tüntetések kezdődtek. A spontán tömegmegmozdulást, máig tisztázatlan okok miatt a rendőrség elkezdte feloszlatni. A szeptemberi MTV székháznál látottakhoz képest sokkal összehangoltabb rendőri akció zajlott le. Ugyanakkor több mint százan megsérültek és a sajtó munkatársai több jogsértést is rögzítettek.
Az október 23-i tömegoszlatásból kialakuló utcai összecsapásokban, legkevesebben 128-an sérültek meg, akik közül 65 embert kórházba kellett szállítani. A sérültek száma azért nem ismert pontosan, mert többen csak másnap keresték fel a kórházakat. Előfordulhat az is, hogy voltak olyanok, akik egyáltalán nem vettek igénybe orvosi ellátást.
Több tüntető, vagy mint utólag kiderült ártatlan járókelő, őrizetbevétel közben és után sérült meg. A rendőri intézkedések során alkalmazott túlzott fizikai és pszichikai erőszakról számoltak be a sértettek. Sokakat az őrizetbe vételt követően is bántalmaztak és megaláztak mind a helyszíneken, mind a rendőrőrsökön és a fogdákban.
Az történéseket követően, több törvénysértéssel is megvádolták a rendőri vezetőket. Felvetődött például, hogy az oszlatásban résztvevő rendőrök parancsra távolították el az azonosításukra alkalmas jelöléseket az egyenruháikról. Pedig 1994 óta törvény kötelezi az intézkedő rendőröket, az egyedi azonosítószám viselésére. Ugyanakkor a rendőröknél olyan eszközök is megtalálhatóak voltak, mint például az ólomfejjel ellátott teleszkópos bot(vipera). Ilyet a hatályos jogszabályok szerint, nem használhattak volna.
A 2006-os zavargások leverésében való részvétele és az azt követő nyilatkozatai miatt, több civil szervezet és politikai párt is Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány lemondását követelte. Ez akkor nem következett be. A budapesti rendőrfőkapitány 2007 májusában mondott le, miután Gyurcsány Ferenc az akkori kormányfő erre felszólította.
A 2006 szeptember-októberi zavargásokkal összefüggésben több mint háromszáz eljárás indult meg. Ebből 147 civilek, 180 pedig rendőri személyek ellen. 2007 novemberében a rendőrök elleni eljárásból 150-et, a civilek elleniből 58-at szüntettek meg. Jogerős ítélet tizenhét esetben született, csak civilek ügyében.
A rendőrök elleni eljárást szinte lehetetlenné teszi az a tény, hogy nem viseltek egyedi azonosító számot. Ezen kívül pedig minden rendőr símaszkot viselt. Emiatt a legtöbb sértett nem volt képes azonosítani bántalmazóját. Ebből az következik, hogy az eljárások nagy része ismeretlen tettes ellen indult.
A bíróságok munkáját megnehezítette, hogy feltételezhetően összebeszéltek a megvádolt rendőrök. Egy alkalommal egy bíró mondta azt, hogy véleménye szerint hamisan tanúztak a rendőrök.
"Te voltál az, aki odajöttél és hátrafeszítéssel eltörted az ujját, te is tudod, én is tudom" - mondta még egy 2008-as szembesítésen G. Csaba törzsőrmester egykori felettesének, az akkor még őrnagyi rangban szolgáló V. Lászlónak. Ez volt az egyetlen olyan eset, amikor egy rendőr vallomást tett felettese ellen. Az azóta alezredesi előléptetéssel nyugállományba vonult V. Lászlót ez év áprilisában hallgatta ki a Budapesti Nyomozó Ügyészség, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és védekezésre képtelen személlyel szemben elkövetett súlyos testi sértés gyanújával. Egyes lapértesülések szerint azért 4 évvel az események után, mert a nyomozóhatóság mostanra talált olyan tanút, akinek V. László bevallotta tettét.
A vád alá helyezettek közül néhány alacsony beosztású rendőr és egy hadnagy felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Őket elbocsájtották a rendőrség kötelekéből. Az állam, az oszlatásban megsérülteknek eddig közel harmincmillió forintnyi kártérítést fizetett ki. A legmagasabb összeget, 8 millió forintot egy olyan férfi kapta, akit fejen talált egy gumilövedék és az ebből fakadó sérülései miatt diszlexiássá vált.
Tréber Tibor
