Összeesküvéssel vádolják a Török katonatiszteket
Törökországban, állam ellenes összeesküvésben való részvétel gyanújával vádat emeltek, a hétfőn őrizetbe vett, magas rangú katonai vezetők ellen. A négy admirális, egy tábornok és két ezredes, börtönben várják a tárgyalásuk megkezdését.
Még hétfőn rendelte el az "Ergenekon" ügyben illetékes bíróság, 50 magas rangú aktív és nyugalmazott katonatiszt letartóztatását. A törökországi katonai elit, eddig érinthetetlennek látszott. Az elmúlt hét évben azonban, a Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök által vezetett kormány, demokratikus reformokat vezetett be. A nyugati államokhoz hasonlóan Törökországban is alá kell rendelni a fegyveres erőket a polgári kormányzásnak - nyilatkozta a jelenleg Spanyolországban tartózkodó Erdogan.
Őrizetbe vették többek között Ibrahim Firtinát, a légierő egykori vezetőjét, Özden Örneket, a haditengerészet volt parancsnokát és Ergin Saygunt, a vezérkari főnök volt helyettesét. A vád szerint részt vettek egy 2003-ra tervezett puccs kísérlet kidolgozásában. A nyilvánosságra került iratok szerint mecseteket akartak felrobbantani, valamint ki akarták provokálni, hogy az Égei tenger fölött a Görög hadsereg lelőjön egy török gépet. A fellépő válság indokolta volna a katonaság közbelépését, amit teljes hatalomátvétel követett volna.
A hadsereg cáfolja a vádakat. Állításuk szerint a kiszivárgott iratok nem egy puccskísérlet tervei, hanem egy katonai szemináriumra készült, hadgyakorlati terv dokumentációi.
Ilker Basbug tábornok, a török fegyveres erők parancsnoka elhalasztotta aktuális Egyiptomi látogatását. Kijelentette, hogy nem hisz a vádakban. Véleménye szerint a mecsetrobbantásokról szóló híresztelések, csak a hadsereg lejáratására szolgálnak.
A török hadsereg elhatárolódott az ügyészség és a nyomozó hatóságok lépésétől. A fegyveres erők összes tábornoka és admirálisa megjelent a keddi vezérkari ülésen, hogy megvitassa a kialakult helyzetet - tette közzé honlapján a vezérkar.
A polgári vezetés félelme nem teljesen alaptalan. A hadsereg 1960 és 1997 között, négyszer buktatta meg a hatalmon lévő kormányt. A mostani események az Eu által is támogatott, iszlámbarát kormány, valamint magát a világi állam őrének tekintő hadsereg közötti feszültség növekedéséhez vezettek.
Az ellenzék szerint, a mostani letartóztatásoknak, valamint az "Ergenekon" ügynek is az a célja, hogy elhallgattassák és megfélemlítsék a kormányt bírálókat és azokat, akik a török társadalom és politikai élet iszlamizálásától tartanak. Erdogan miniszterelnök szerint erről szó sincs. Valójában a demokráciát akarják megvédeni.
Az "Ergenekon" üggyel kapcsolatban, már több mint kétszáz embert tartóztattak le és 2009-ben per indult 56 fő ellen. A vád szerint az "Ergenekon" egy török ultra-nacionalista terrorszervezet. Őrizetbe vett, feltételezhető tagjai között megtalálhatóak ügyvédek, ügyészek, bűnözők, akadémikusok és volt katonatisztek. Az ügy nagyságát jelzi, hogy a parlament olyan törvényt fogadott el, mely értelmében, katonák felett a polgári bíróság is ítélkezhet. Az ügyben ítélet még nem született.
Az "Ergenokon" csoport szerint, a parlamenti többségen lévő Igazság és Fejlődés pártja (AKP), veszélyt jelent arra a folyamatra, mely elválasztotta a vallást az államtól. A bíróság szerint a szervezet, terrorista módszerekkel zavart akar kelteni, hogy aztán rend helyreállítása érdekében bevetett hadsereg átvegye az iszlamista kormánytól a hatalmat.
A vádirat szerint, ez a csoport követett el több, korábban iszlám radikálisok számlájára írt merényletet is. Például nekik tulajdonítják Hrant Dink örmény-török újságírónak a meggyilkolást. Ezen kívül előkerült egy célpontlista, mely szerint merényletet akartak szervezni Erdogan miniszerelnök és Orhan Pamuk Nobel-díjas török író ellen is.
2009-ben, a per kezdetekor Nur Batur, neves török publicista azt nyilatkozta, hogy nem bizonyított, hogy az "Ergenekon" koncepciós per lenne. Ellenben utalt arra, hogy a bizonyítékok gyenge lábakon állnak. Ennek egyik oka, hogy telefonlehallgatások összefüggéstelen felvételeit kezeli bizonyítékként az ügyészség. Ugyanakkor hangsúlyozta azt, hogy Törökország európai integrációja érdekében, a jövőben el kell kerülni a katonai hatalomátvételt.
Az általános nézet szerint, jelenlegi konfliktus forrása, a modernizálódó török társadalom két ellentétes eszmerendszeréhez köthető. A Kemal Atatürk, a Török Köztársaság első elnöke által lefektetett világi, európai eszmék támogatói és a megerősödött, iszlám hitre erősen támaszkodó hívők állnak egymással szemben.
Bár a legutóbb, a mérsékelten iszlamista AKP nyerte a választásokat, szakértők rámutatnak arra, hogy az ellenzék képes nagy tömegek mozgósítására. Emlékeztetnek arra a több tízezres, ankarai utcai tüntetésre, melyet a vallást az államtól elválasztani kívánó csoportok szerveztek azért, hogy tiltakozzanak a diáklányok fejkendőviselésének engedélyezése ellen.
Tréber Tibor